a legutóbbi nyafogás óta tökélyre fejlesztettem a nemalvás művészetét. pöccre zsúfolom minden napomat, ami miatt mihamarabb be kell érnem munkába, ami miatt nagyon korán kelek. de saját magamra csak éjjel marad időm, így ritkán fekszem le egy óránál korábban. átlag napi öt órát alszom, ami nagyon kevés. a hét elejét még bírom ennyivel, de csütörtökre legkésőbb szétesek - most például már mára.
egy kis ész, egy kis önuralom, egy kis mértékletesség és némi lemondás kéne csak, nem sok, mindegyikből csak egy cseppecske. próbálom is ezeket hadrendbe állítani saját felelőtlenségem ellen, eddig vajmi kevés sikerrel.
ma reggel mufurc és barátságtalan voltam, ami nem volt szép tőlem, és nem is élveztem, de nem nagyon tudtam vele mit kezdeni. ritkán van ilyen.
ma tamástól legalább háromszor kérdeztem már meg, hogy spätschichtes-e ma. a harmadiknál kinevetett.
ma fáj a fejem a fáradtságtól és koncentrálatlanságtól. nem is álmos vagyok, csak egész egyszerűen félember.
mindemellett a félember zombilány befelé mosolyog, és a tegnapi 20 óra hosszú napját nem cserélné el a világ minden kincséért sem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése