konyha

először ügyködtem a már-majdnem-teljesen-saját konyhában. hatvannégy helyett már csak hárman osztozunk rajta, valljuk be, azért ez nagy előrelépés.
és nem is apróztam el ugyebár, a lentebb már említett csokis süti, meg fullos ebéd is ma készült.
és, mit ne mondjak, maradéktalanul elégedett vagyok. mert hiába kicsi a konyhaszekrény, mégis, minden kéznél van, nem kell visszaszaladgálni a szobába sóért-borsért-paprikáért, nem kell mások után takarítani a tűzhelyet és mosogatót, nem kell mással osztozni a sütőn.
itt még mosogatni is jó volt :)
minden pillanatok alatt összeállt, közben kossuth-rádiót hallgattam. olyan otthon éreztem magam.
annyira-annyira-annyira más itt lakni, mint kollégiumban. van persze, ami hiányzik. de ez már tényleg olyan otthon. és igen, ehhez kell például a konyha is.