2011. szeptember 2., péntek

mos, az úgy volt, hogy nyaralni mentünk, kempingezni, a balcsipartra. a terv az volt, hogy majd csomót bringázunk meg kirándulunk meg ilyesmi, de hát 36 fok volt, így aztán nem olyan sokat túráztunk meg bringáztunk (egy kicsit azért de)
szóval jó sok idő volt strandolásra meg főzőcskére, meg pihire, meg olvasásra. így aztán hamar végeztem azzal a pár oldallal, ami még hátra volt az utolsó lisbeth salander könyvből, és nem igazán készültem célzottan, hogy mit is akarok majd utána olvasni. szóval céltalanul keresgéltem a kindlin, hogy mi mindent is töltöttem rá indulás előtt. aztán a ott volt. végül is, miért ne, nem véletlenül került rá az e-book olvasóra, kíváncsi voltam, mit esznek rajta annyian. tóparton fetrengős lusta olvasásra, nyárra egynek pont megteszi. ha meg nem tetszik, még mindig kereshetek másikat.
twilight. alkonyat.
aztán minden várakozásom és kétkedésem ellenére beszippantott engem is. na nem úgy, nem lettem elvakult vegavámpír-fan. csak épp letenni nem tudtam. éreztem (és most, a negyedik kötet olvasása közben is érzem) a könyv gyengeségeit. de letenni nem tudom, a sztori mindig visz tovább.
stephanie meyer nem írónő. papírra vetette ezeket a könyveket, de ez nem teszi őt írónővé. időnként döcög a stílus, sokszor rosszak az arányok. a szükséges szereplők nincsenek kidolgozva, szükségtelenek pedig néha nagyon is. szóval több sebből vérzik az egész. de az, hogy ennek ellenére mégsem tudom letenni, azt mutatja, hogy a negatív kritika mellett elismerést is érdemel.
aztán ott van a fordítás. mondjuk a négyből csak az első két kötetet olvastam magyarul, de, hát, elég is volt. a másodikra már valahogy megszoktam, de az elsőnél még nagyon szenvedtem vele. pocsék. munkatársam bennfentesként azt mondja: egyetlen valamire való sem volt hajlandó elvállalni ennek a fordítását mert hát ne már. és meg is lett az eredmény. pocsék szóhasználat, élvezhetetlen stílus. pedig volt már rá példa hogy a fordító észrevehetően emelni tudta a könyv színvonalát, korrigálni a hibáit. például a harry potter könyveknél. és itt is szükség lett volna rá: hiszen ha már az egész világon bestseller volt a könyv, akkor nálunk is az lesz. és ha már tudjuk, hogy többezer tizenéves fogja elolvasni, akkor adjunk már egy kicsit rá, mit adunk a kezükbe. hát, nem sikerült.
aztán ott a film. mondjuk itt be kell ismernem, csak az elsőt láttam. de az ANNYIRA rossz, hogy nem bírtam magam rávenni a többire. persze oké, robert pattinson emel valamennyire :) na de akkor is. a forgatókönyvíró valami megdöbbentő ráérzéssel hagyta ki vagy írta át az összes jó jelenetet, rajzolta meg a lehető legértelmetlenebbre az összes szereplőt. a film a könyv nélkül érthetetlen, a könyvvel meg csak kapkodod a fejed, hogy mi van? miért? hogyan? aztán a főszereplő, kristen stewart, hát, nem is tudom, akárhányszor képernyőre kerül, az jut eszembe, hogy ennél még egy hörcsög is jobban játszana. lehet persze rendezői instrukció, de... ezt a lányt, ezt a bella swant mindenki sikítva kerülné el, nem hogy egy szerelmes film főszereplője legyen.

és mindennyi szarvashiba ellenére mégis, mind a könyv, mind a filmek abszolút sikeresek. és mindannak ellenére, hogy tisztán látom az összes hátrányt, nálam is sikeresek. mert elolvastam (és tetszett) és mert megnéztem (és nem tetszett, de mondjuk félbe is hagyhattam volna, de nem tettem, szóval a célját elérte ez is).
mert a meséket mindenki szereti.

2 megjegyzés:

Mafia írta...

a Rakovszky nagyon jó író és fordító. komolyan.

rozi írta...

persze, lehet. viszon én csak ezt olvastam, amihez köze volt, és ez nekem nagyon nembejött. na de majd nézek tőle mást is, csak hogy megváltozzon a véleményem :)