van valami egészen bájosan tündéri, esetleg cukrosan giccses ebben az egész mostani szituációban. itt csücsülök a barátom lakásán, ebédet (uzsonnát? vacsorát?) főzök, szivecskéket ragasztgatok neki a tükörre, meg a hűtőszekrény bejsejére is, hogy majd jól meglepődjön holnap reggel, és tapsikolva várom, hogy hazaérjen már a munkából.
jaj, hogy fog örülni, jaj, hogy meg fog lepődni.
éljen a lila köd :)