tegnap kétszer is megtörtént velem, és még nem sikerült eldöntenem, hogy most akkor ez tök pozitív, vagy kicsit fura (is).
szóval találkozok ismerőssel, akivel egyébként ritkán, és rögtön azt kérdezi, hogy hogy van a térdem, én meg nézek rá bután, hát az esés - mondja - tudod... és nézek rá megint csak bután, hogy na jó, de te ezt honnan tudod. hát olvastam facebookon. szóval hogy van a térded?
aztán megyek tovább, alig fél órával később a szitu kísértetiesen hasonló megint.
- akkor a lila-sárga meg a piros, ugye?
- igen-igen, mennyivel tartozom?
- xxxx. de figyu, hogy sikerült akkorát esned? olvastam fészbúkon. edzés? vagy bringa?
- hát az úgy volt...

és nem egyszer előfordult az is, hogy mesélek valakinek egy sztorit, és csak somolyog, hogy tudom, olvastam blogon, és mesélnék mást, a reakció ugyanaz, én pedig vágok egy fintort és morgok, hogy tudom, hogy olvastad, de hadd meséljem már el, mert el szeretném mesélni, mert szóban más.

néha úgy érzem, az online életem kicsúszik az ellenőrzésem alól. :P