hihetetlen, hogy az embert egy negatív élmény mennyire visszaveti... tegnap délután még vígan karikáztam a kerék feléig érő hóban (oké, költői túlzás) aztán az esti zakózás, ma pedig már a kisebb hófoltokra is félve mentem rá, rettegtem attól, hogy ráesek a térdemre, ami rettenetesen fáj és lila és puklis is, soha többé nem akarok elesni, nem, nem, nem.