ha most valaki megkérdezné, hogy mi a véleményem a havas villamossínekről a mester utcában, valószínűleg toporzékorva morognám neki, hogy gyűűűűlülöm őket. és ha ezután megkérdezné még azt is, hogy mit gondolok a térdeken lévő kék foltokról, biztosan nyüsszögve felelném, hogy hát őket meg úúúútááálom, mert nagyon tudnak ám fájni.
és ha mindezek után azt mondaná ez az illető, hogy jaj, hát olyan negatív vagyok, akkor mondanám neki, hogy nem is, mert az például nagyon is jó volt, hogy amikor sajgó térdeimet tapogattam pár perccel az esés után is, megjelent egy srác, hogy jaj hát látta, mekkorát pereceltem, és itt lakik, van fent szerszám meg minden, ha valami nagyon szétment volna, én meg mondtam hogy nem, csak a lánc esett le, és segített visszatenni, amíg én magammal voltam még elfoglalva és nem a bringával.
tök jó fej volt.
helló, srác, ezúton is köszi :)