a bringák tulajdonosait nem ismerem. pontosabban a balance-ét igen, az solymié, és az egyik trekking meg a mosolygósfiúé (de őt sem ismerem, csak archoz tudom rendelni a vasat), egy másik pedig zitáé (de nem tudom, melyik, meg télen különben sem, csak most a sztrájk alatt van megint).
mégis, már kicsit ismerősként kezelem mindet, és fura, ha valamelyik nincs a helyén, mert mindegyiknek fix helye van, úgyám. a dancelli fixi mindig közvetlen mögöttem áll a padkához állítva, jóval mögötte a balance kitámasztva, a lila-fekete monti pedig az ajtóval szembeni oldalon a falnál pihen, aztán van még a szürke, ami mindig kint az ajtó előtt vár a fához láncolva. ők voltak a tél mindennapos szereplői. aztán a feketemonti a szarvakkal az első padnál, ő is gyakran csatlakozott most a hidegben is, a szegény matrixot pedig jól ittfelejtették, napok (hetek?) óta ki van már kötve a második padhoz. időnként belepi a hó, aztán leolvad...
és most, a sztrájk alatt megjelentek a régi ismerősok is, a lila-sárga bájosan bumfordi radiant például, ha azt meglátom, mindig vidám leszek :)
(jaj és azt is észrevettem ám, hogy a piros-fehér KTM strada, amelyik meg a koli előtt lakik a korláthoz lakatolva, és egy időben következetesen keverték páran luival, gyönyörű új pályakormányt kapott karácsonyra rikítópiros bandázzsal :))
1 megjegyzés:
Nekem is olyan jó ismerni a kollégiumi bicikliket, meg másokét is, és olyan jó, ha meglátok valahol egy ismerős bringát, például a könyvtár előtt végignézni, hogy ki van ott, meg ilyesmi.
Megjegyzés küldése