kell egy fix. ez egyre fixebb. nem lui helyett, nem luiból, hanem mellé.
egészen tegnapig csak játszogattam a gondolattal, hogy jóvolna. amikor viszont kishíján letörtem egy kocsinak a visszapillantótükrét kizárólag azért, mert a vizes felnin nem fogott a kék cseppet sem, és nem tudtam megállni, nem voltam a bringa ura, na azóta konkrét kijelentést nyert, hogy kell. és minél előbb.
szó sincs itt kérem divatfixulásról, nekem nem kell szép, én nem akarok vele figurázni és arcoskodni, én csak közlekedni akarok. ennyi. a lehetőségekhez mérten biztonságosan. erre pedig legjobb esélyt momentán egy fixiben látok.
még gőzöm nincs, hogy miből, hogy mikorra és hogy hogyan. de lesz.