2009. április 8., szerda

Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni
Lehet így, lehet úgy,
De ha nincs is közös út,
Ábrándjaidban ott leszek ugyanúgy.

Gyűrött nappalok, hosszú éjszakák,
Régi csók ízét őrzi még a szád
Lehet így, lehet úgy,
Derű napfény kacagás,
Nem pótol engem soha más.

Ezennel eljött az az óra,
Mely a búcsút hozza szelíden,
De emberemlékezet óta,
Búcsúval nem ér véget még a szerelem.

Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni
Lehet így, lehet úgy,
De az álmok mezején
Találkozunk még, Te meg én.

Ezennel eljött az az óra,
Mely a búcsút hozza szelíden,
De emberemlékezet óta,
Búcsúval nem ér véget még a szerelem.

Engem nem lehet elfelejteni,
értem könnyeket illik ejteni
Lehet így, lehet úgy,
De az álmok mezején
Találkozunk még, Te meg én.

szar, persze, hogy szar. és fáj is, nagyon fáj. és nem, én sem tudom, mi lesz most.

Nincsenek megjegyzések: