2008. július 18., péntek

az egyedüllét nem épp áldásos hatásai egy fiatal egyetemista átlagos héttköznapjaira, étkezési és egyéb szempontokból

nem tesz jót nekem, amikor egyedül vagyok (ádám efottol nagyban).
ilyenkor egyrészt mániákusan pakolok, takarítok, mosogatok, SZIMPLA KEDVTELÉSBŐL! (tudom, beteges. én sem tartom normálisnak) iszok egy pohárból és máris rohanok elmosni, letörölgetek minden asztalt, elrendezgetem háromszor a müttyöket az asztalon, mosok, takarítok. de ez a kissebbik gond, mert legalább használok vele.
a nagyobb baj az, hogy ilyenkor teszek rá, hogy mit eszek. azt tömöm be, ami épp a kezem közé kerül. nem nagyon főzök, nem nagyon törődök magammal (a tegnap esti salátavacsi volt az üdítő kivétel). kedd este sikerült vacsorára szalonnáskenyeret, sárgadinnyét és gumicukrot ennem gyors egymásutánban. a szerda ebédet megmentette anya sztrapacskája, a vacsora azonban megint kaotikusra sikerült, mivel mentem ájkával sörözni. azonban előtte csak keveset ettem, ezért minden korábbi meggyőződésem ellenére hazafele éjféltájt beugrottam a mekibe sajtburgerért. aztán tegnapi ebéddel előre mit sem törődve megint a sarki hentes-kifőzdébe kellett mennem kajáért, és ismétcsk nem voltam hajlandó erőszakot venni magamon, úgyhogy rántottsajt, majonéz... (a vásárcsarnokban és itt MINDIG rántottsajtot eszem. pedig nem egészséges. de finom. és tápláló :) - norbi meg ha nem élne, forogna a sírjában)
de ma már rendes gyerek voltam, ebédre tzatzikit és barnakenyeret ettem a PLUS-os húsgombócok mellé, gyümölcsöt meg joghurtot reggeliztem, és ismét felültem a biciklire.
meg különben is, megyek haza munka után, anya majd vigyáz rám :)

Nincsenek megjegyzések: