az embernek arra van ideje, amire szakít. jelen estben nekem már közel egy hete minden nap legalább egy fél órám arra, hogy olvassak. igaz, ezért ma reggel például hajlandó voltam a kelleténél korábban kelni. de megérte. csönd , kávéillat, Jane Austen. az igazi harmónia :)
nagyon hiányzik egyébként az olvasás. régen rengeteg könyv átfutott a kezeim közt. hogy az elmúlt 2 évben mennyi, azt egy kezemen meg tudnám szinte számolni. (és ráadásul azok is olyanok, hogy inkább hallgatok róluk, de hát Istenem, egy vizsgaidőszak után az ember lánya zsibbadt agyának szüksége van a ponyvára :).
de gyakran hiába próbálok időt szakítani, nem megy. mindig eszembe jut valami gyors elintézni, megnézni, megcsinálnivaló. a Hrabal gyűjtemény pedig csak gyűlik és gyűlik a polcon olvasatlanul. Svejk is átvészelt már két karácsonyt anélkül, hogy kézbefogtam volna. Fanny Price története is elég rég porosodott már... mindez persze a teljesség igénye nélkül.
talán most nyáron. talán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése