itt volt az utolsó lehetőség, hogy újra hinni tudjak a lovagrendben. ha most (az elmúlt évek példáitól eltérően) helyes, elvekkel megtámasztható döntések születtek volna, ha megcsillant volna a lehetőségek és változás szikrája, akkor elhittem volna megint, mint másodévesként, hogy ez jó, ez lehet jó, ezért érdemes küzdeni, ide érdemes bekerülni.
három lehetőség volt. pozitív kimenetel, semleges, vagy negatív. jelentem, a kerekasztalnak a döntéseivel sikerült minden várakozásomat alulmúlnia. nem egyszerű -1es kimenetel ez, kérem, ez bizony elszállt a negatív végtelenbe.
vártam a pillanatot az elmúlt félévben, amikor megbánhatom, hogy nemet mondtam az apródi jelölésre. ez a pillanat most már biztos, hogy soha nem jön el.

óriásit csalódtam.