2011. december 13., kedd

a cicánk kamaszodni kezdett, rettenet.
első nálunk töltött estéjén megtanulta, hogy az ágyra felmászni nem szabd, az ágy az tabu, és ezt tartotta is. egészen hét végéig. az elmúlt éjszakákon ugyanis rendszeresen felszökdös hozzánk, erre mi rendszeresen felébredünk, rendszeresen leszidjuk, és rendszeresen lerakjuk. hogy aztán pár óra rendszeresen újrapróbálja.

csak remélni tudom, hogy ez a kamaszkori dac vagy a túláradó ragaszkodás jele, nem pedig a hmm... hogy is fogalmazzam szépen.... a cicaintelligencia sikító hiányáé.

én azért a kamaszodásra tippelek, mert a határok feszegetése meg az általános megmerészedés napról napra eluralkodik a szőrgombócon, már ugrik - a kanapé bármely közepesen magas pontjára (korábban csak felkapaszkodott) vadászik - papírgalacsinokra, és verekszik - plüss sünökkel. na meg verekszik és küzdd a kezünkkel, és az roppant vicces időnként, legalábbis amikor észreveszi, ha olyat csinált, ami fáj (jobbára felismeri az "ÁÚÚÚ!" felkiáltást) és ilyenkor ártatlan képpel elkezdi nyalogatni a kezed, olyan arckifejezéssel, hogy "ki? mi? én? nem-nem, tuti nem én voltam, hát nézd a kis cuik szőrös pofimat, hát tudnék én szerinted ilyet?"
naná.
ördögfióka.

1 megjegyzés:

Mafia írta...

mi megengedtük a miénknek, hogy velünk aludjon, de most kezdem egy kicsit bánni, mert ha lerakom az ágyról, és leszidom, amiért majdnem kikaparta a szemem a kis dög, azt gondolja, hogy játszom vele :( de mivel a mi cicánk nagyon okos, bízunk benne, hogy majd megjavul :)