2010. augusztus 23., hétfő

pici-cipösz

a wok eddig kimaradt az életemből.
a hozzá kapcsolódó fogalmak összefonódtak a kínaikajával, ami számomra (sajnos) egyenlő a mindensarkon gyorsétkezdék kínálatával. nincs velük persze semmi bajom, időnként nagyon is jóízűeket tudok enni ott, na de akkor is, itt lezártam korábban a témát. mígnem múltkor (nem túl hosszas) unszokás után rábólintottunk, oké, renderjünk abból a wokos kajáldából, ha azt mondod, finom, legyen.
finom volt.
nagyon-nagyon finom volt.
nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon finom, eszméletlen jó volt.
így hát első lelkesdésemben alig pár nap múlva az IKEAban beszereztem egy wokot, mert bár nem öntöttvas, de legalább olcsó, és kiscsoportos célokra tökéletesen megfelel.
azóta titkos konyhai laboratóriumunkban folyamatosan folynak a kísérletek, és bár én már az első próbálkozásból kisült cuccal is tökéletesen elégedett voltam, azóta csak még jobbak és profibbak leszünk :)

(a képeken meg a torz színek miatt végtelenül bizarrnak tűnik a kaja, pedig nagyon finom ám igaziból:) )



1 megjegyzés:

Szciklon írta...

Én kábé mindent wokban főzök, amit fazékban kellene, még a pörköltet is.