- a világ roppant kicsi, semmi kétség. kvázi-ismeretlen társasággal mentem le Tokajba, illetve oké, már találkoztam velük egyszer, na de akkor is. tudtam, hogy két lány még motorral jön később, az egyikükhöz már volt szererncsém, másikukhoz nem. majd az idegennek hitt lány lekapta a fejéről a bukósisakot, körbenézett, köszönt, megakadt rajtam a szeme, Kata, te hogy a fenébe kerülsz ide? heló Zsó, hű, nem gondoltam, hogy itt találkoztunk, jaj, de rég láttalak, hűű... a többiek meg néznek bután, hogy hejj, hát ti ismeritek egymást? hogyne, évek óta, táncklub, tudjátok. aztán este borozgatás-beszélgetés közben épp belekezdek egy másik sztoriba, amikor egy másik lány rámnéz kerek szemekkel, hé, én ezt a sztorit már hallottam, hé, te akkor ismered a beust? ja-ja, igen, osztálytársam volt... nemár, hehe, az öcsém barátnője... szóval a világ kicsi, nem bújhtsz el senki és semmi elől :)
- a legjobb fehér bor a hétszőlő birtok száraz szamorodnija, vitán felül. persze tokajba édes bort menjen inni az ember, és azok is jók, finomak voltak nagyon, szeniálisakat kóstoltunk. de azt a szamorodnit nem übereli semmi.
- az 5 fok, na az nagyon hideg
- minek nekünk hamburger, meg hasonló marhaságok, a besztevör junkfood a lángos, sajttal-tejföllel, fokhagymával. nyamm.
- jó bortól nem lesz másnapos az ember. tényleg nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése