olyanról beszélgettünk még tegnap este, hogy végül is ki az intoleráns: akinek már az apja, a nagyapja, a dédapja, az ükapja is ebben az országban élt, és pofát vág meg fúj a bevándorlókra,
vagy azok a bevándorlók, akik annyira szemellenzősek, hogy bár a nyugat pénze és kényelme kell nekik, de a kultúráját akár csak minimálisan is befogadni már nem hajlandóak.

az, hogy egy iszlám családban a nőt lenézik és elnyomják, az egy dolog, abba nekünk nincs beleszólásunk, az ő kultúrájuk. de hogy egy nyugat európai város játszótéren egy ilyen családnak a a fiúgyerekét egy "őslakos" anyuka azzal tudja csak leszerelni, hogy "oké, de van mobilom és ha kell, hívom a rendőrséget", mert a szép szóra csak körberöhögi őt a srác, az azért abszurd.
mint ahogy az is, hogy nem a nők (nem ,nem csak arab országokból származók) sokszor nem hajlandóak megtanulni az itteni nyelvet, egy egyszerű kérdésre sem tudnak - és nem is hajlandóak válaszolni. a gyerekek úgy kerülnek iskolába, hogy nem beszélik az ország nyelvét, amelyikben élnek - van hogy már itt születtek, és még így sem.

én tényleg nagyon liberálisan állok hozzá a majdnem mindenhez. most komolyan. messze áll tőlem, hogy bárkit is a származása, a bőrszíne alapján ítéljek meg. de elfogadni csak azt lehet, aki szeretné, hogy elfogadják, nem pedig követeli és kierőszakolja, ahhoz közeledik szívesen az ember, aki nem csak egy helyben áll, hanem szintén megteszi a szükséges lépéseket.

azért nagyon elcsodálkoztam azokon, amiket csőri mesélt.