hogyan okozzunk balesetet?

esetemben mindenféle kerékpáros baleset előfeltétele, hogy lassan csorogjak. ha gyors vagyok, soha nem történik semmi. de mintha aztán a fordulatszám csökkenésével lassulnának a reflexek, tompulna a figyelem - mindig ilyenkor történik valami.
persze a zuhogó esőnek is köze volt hozzá. meg persze annak is, hogy a motorossávban gurultam a körúton. de ez tűnt tágasabbnak, és imigyen a biztonságosabbnak is, a kocsisor állt, és jobb oldalt a parkoló autók és a szélső sávban állók közt semmi hely nem volt. aztán egy valami nagy transzporter - vagy hasonló - mellett már szűk volt egy kicsit, koppant a táskám sarka a visszapillantón. a meglepettségtől pedig rántottam egyet a kormányon, így sikerült - TÉNYLEG minimálsebességgel - a másik oldalon lévő autó bal hátsó lápájába ágyaznom a kormányomat. senkinek semmi baja nem lett - a lámpaburán kívül.
gyors félrehúzódás, bocsánatkérések, kerékpárosklub klubkártya előkap, biztosító felhív - milyen jó is az a felelősségbiztosítás, ugye? mivel a felelősségem egy pillanatig sem volt kétségbe vonható, nem is próbáltam arcoskodni - egyébként sem szoktam. de tök normálisan elintéztük az autóssal az ügyet, felírtunk, aláírtunk, számot cseréltünk, még egyszer elnézést, mihelyt tudok valamit, értesítem, köszönöm, viszlát.
az első kérdése az embereknek mégis: volt nagy ordibálás? mert az szokott lenni ilyenkor, bringás kontra autós, ugyebár... de már miért lett volna? onnantól, hogy látta rajtam a felelősség elismerését, tök korrektül állt az egészhez. nekem meg semmi jogalapom nem lett volna hepciáskodni, így nem is tettem.
mi a tanulság az egészből?
1) legyen felelősségbiztosításod. bringára is. sose lehet tudni, mikor kell.
2) legyél korrekt. akkor mások is azok lesznek veled
3) óvatosan a motorossávban.