bécs, stephansplatz, mcdonalds.
várom, hogy zsűl lefussa a maratont, nagyon drukkolok neki.
közben nagyon fáj a fejem-nem tudom mitől, és nyűgös vagyok mert nem nagyon tudok mozogni, attól az 50 kiló cucctól, amit cígölni kell magammal keresztbe-kasul a városon, mert képtelenek voltunk kevés cuccal eljönni, hajszárító, laptop, van itt minden, ami nem kéne.
tegnap este meg csőriéknél voltunk, keresztanyám barátnőjénél, itt lakik, ide ment férjhez, és tök vicces volt úgy beszélgetni a vacsoránál, hogy két mondatot magyarul mondunk, aztán párat németül, hogy a férje is megértse, és miután a gyerekeknek is tiszta volt már, hogy értünk meg beszélünk németül, simán ők is úgy beszéltek nekünk is, hogy hol magyar-hol német, büszke voltam magamra, hogy tudtam tartani a tempót, élőben mégis csak más idegennyelvelni, kisgyerekek mellett, mint munkaidőben telefonon.
de most, most nagyon fáj a fejem, nem tudok ezen túllépni, honnan szerezzek én most fájdalomcsillapítót, jaj.
bécs egyébként még mindig űberkirály hely, nagyon szeretem.