sárgarépakrémleves zöldborsógaluskával, aztán meg tejberizs, véletlen vegamenü, nem szándékosan lett így összeállítva (sőt, eredetileg rizottó lett volna, ott figyel a hűtőben, de édeset volt kedvem enni, úgyhogy az megmaradt hétközbenre)
élénknarancs-harsányzöld-hófehér, színes-ízes, kicsattanó, boldog, az ebédem is olyan, mint én vagyok mostanában. de hát hogy a fenébe ne lehetne velem madarat fogatni, amikor olyanok történnek, hogy "hoztam neked franziskaner dunkel hefe-t", meg éjszaka hazafelé sétálunk kézakézben, és ponyvaregényekről meg bicikliagyakról beszélgetünk, és hat tojásból csinálunk rántottát reggelire tizenegykor, hát mi a tavasz, ha nem ez.