2009. december 17., csütörtök

muszáj leírni, hogy ma nem tudok mit írni. valahogy ki vagyok fordulva magamból, csodálkozva figyelem a reakcióimat, furcsa, indokolatlan, vállalhatatlan. magam előtt persze, mások nem veszik észre, nem tudják, nem látják, csak én, de jaj hát elég ez is.
jobb is, hogy vége a napnak.

Nincsenek megjegyzések: