a karácsony jó, a karácsony szuper, mert fát díszíteni és közben a tévével együtt énekelni a muzsika hangjait überjó dolog, ajándékokat csomagolni izgi, mert az ember arra gondol, hogy ugye mennyire fognak majd örülni neki a többiek, bejglit enni ebédre jó sok kávéval olyan, amit az ember csak huszonnegyedikén enged meg magának, a templom pedig zsűllel és perccsel nem csak hagyomány, de elég jó móka is.
etamami halászleve legendásan finom, anya krumplisalátája a legjobb a világon, csillus mogyoróspuszedlijének pedig egyszerűen nincs párja, beszt evör. aztán még a töltöttkáposzta, meg a mogyoróslinzer, tuti legalább 2 kiló plusz két nap alatt, hál' Istennek mézes már nincs, az elfogyott mind advent alatt.
ott vannak persze az ajándékok. a lelkes gyerekarcok, az egész este zúgó távirányítósautó, a percenként cserélődő üveglapok a gyerekmikroszkóp lencséje alatt, és a baba, amit most egy jódarabig nem kerül ki az ötéves kezekből. egy elmélyült arc a gőzgépes könyv felett, pár vidám mosoly az edzésnaplót lapozgatva, lelkes sál- és ruhapróbálások, visongás, amikor meglátom a mamuszt és a laptopmatricát, és persze a nagy egymás nyakába borulások, óóó ez annyira szuper, pont ilyet szerettem volna. és tényleg.
és még másnap is, jönnek, játszunk, beszélgetünk, állatsimogatunk, magyarázunk, kacarászunk, vitatkozunk, család vagyunk, aktívan, sokan, együtt.
have yourself a merry little christmas :)

Charlie karácsonyi angyalai