* igazából egyáltalán nem volt kérdéses, hogy biciklivel jövök-e ma dolgozni, vagy nem. a sebezhetetlenné tevő nagysapkában-kamásliban-duplanadrágban gond nélkül vágtam neki a szakadó hónak. és eléggé wihí, mert a hótakaró mindig vidámmá tesz, valahogy könnyebben és gyorsabban mentem, és ráadásul autósok is viszonylag kevesen merészkedtek ki a csúszós utakra, azok viszont mind jófejek és óvatosak voltak meg vigyáztak rám. tetszett. ilyet minden napra :) egyébként meg a vicces az, hogy az udvaron pont annyi bringa áll, mint tegnap is, szóval a szakadó hó nem riasztja el azokat, akik egyébként is bicóznak télen.
* tegnap a fixisfiú meg a másikfixisfiú gondolatban-szóban már szét is szedték luit, én meg csak csendben mertem megjegyezni, hogy nem-nem, luiból nem lesz fix, ez tuti. meg se hallották :P
* egyre jobb vagyok egyébként, már a váltómat is be tudom állítani. illetve hát tibi állított rajta, de utána mindig felváltott, úgyhogy állítottam rajta én is, amitől katasztrofális lett, aztán az internetről megtanultam, hogyan is kellene valójában, és utána kábé jó lett, szóval tök büszke vagyok magamra, wieder :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése