most már egészen otthonnak érzem az albit is. nem tudnám megmondani, mi kellett ehhez, de sikerült. már nem csak a saját szobámban érzem jól magam, most ülök a tévé előtt, ölemben laptop, dolgozom-tanulok, a konyhában forr a a víz teának, zötyög a mosógép a fürdőben. az öblítőillat keveredik a gyertya, a tea és a melegszendvics szagával, jó.
valahogy minden olyan nyugis, olyan állandó.
jó.
kár, hogy a lányok nincsenek itthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése