ma a leveleimet olvasgatva megint eszembe jutott ez a bejegyzés.
a női allűrök bosszantanak, ha nem tud valaki kiállni magáért, az bosszant, és ha utólag hisztizik valaki, az is bosszant.
persze nem jogos valamiről úgy véleményt mondanom, hogy nem voltam tanúja az eseményeknek. de ugyanígy nem jogos személyes sérelmeket nyílt levlistán kibeszélni. az ember így saját magából csinál hülyét. a többiek meg jobb esetben csak csodálkozva néznek, rosszabb esetben meg kuncognak a markukba.