ha leszáll a rózsaszín köd, nincs menekvés, vége az észnek, a civilizál, önmagunk által uralt énnek, az ösztön a legelemibb vágyakkal karöltve átveszi felettünk az uralmat. elég félelmetes.

még nem szól semmi érzelmekről, csak lehetőségekről, akarás-nemakarásról, merés-nem merésről.

igen, ez egyszer már felkerült, aztán módosítódott, aztán lekerült lett aztán nyafogtam miatta, aztán tessék visszateszem, a majdnem-eredeti verziót, ha már számon kérték rajtam :)