egy felező margójára

nem az én felezőm volt, nem is voltam ott. de láttam a képeket, hallottam a sztorikat és ismerem a szereplőket.
lehet, hogy csak megöregedtem és konzervatív lettem. lehet, hogy ez az évfolyam már más, mint a mienk volt. vagy csak az érintett emberekhez állok túl negatívan. de
- miért kavar össze egy szingli lány 3 (legalább 3) különböző pasival egy bulin (mindeközben folyamatosan azon nyíg, hogy egy fiú sem veszi őt komolyan)
- miért issza valaki síkhülyére magát már az első 15 percben, hogy aztán egy évfolyam röhögjön rajta (ráadásul nyilván nem emlékszik semmire a saját felezőjéből)
- miért enyelegnek nyílt színen, fotósokkal teli teremben fiúk a nem-barátnőjükkel, hogy aztán minden követ meg kelljen mozgatniuk, mivel az eset dokumentálásra került
- miért fanyalognak az emberek mindenre, a korsóra, a vacsira, a borra, a zenekarra, miért nem tudják a pozitívumokat meglátni?

az ilyen kiemelt bulikon (gólyabál, felező, ilyesmi) az emberek kifordulnak magukból. mármint a bulizós önmagukból. mert ez egy hétköznapi bulin olyan töménységgel, mint itt, nem fordult volna elő. de most mégis.
mert első igazán nagy buli a koliban idén? vagy mert itt végre együtt az egész évfolyam? vagy mert nem csak buli, hanem plusz alkalom is volt?
áhh, nem tudom. de annyira nem bánom, hogy nem voltam ott.