sztrájkolnék én is ám....

de nem mert egyrészt nincs hol, másrészt meg már nincs értelme sztrájkolni Magyarországon, az elmúlt hónapok után komolyságukat vesztették az ilyen megmozdulások.
egy sztrájknak szerintem csak akkor lehet értelme, ha azt elfogadja az egyébként kiszolgált közösség is, ha van értelme a célnak, és ha egyébként intelligensen csinálják. az, hogy ezek szerint a szempontok szerint a VDSZSZ sztrájknak semmi értelme nincs, az egy dolog, most éppen nem fenyeget minket, úgyhogy nem érdemes beszélni róla. (vége ugye nincsen, mivel gördülősztrájk, de ha van egy kis esze a vasutasoknak, és nem akarják még jobban kivívni a népharagot, akkor egy helyben hagyják és nem gördítik már sehovase tovább)
de a reptéri dolgozókon ma megint kiakadtam. meg lehet azt tenni, hogy délután kettőkor bejelentem, hogy négytől sztrájk? jaj, hát itt meg. nem szoktam fikázni kishazánkat, nem is szándékozom, de ez most akkor is így van: itthon már magasról sz*rik mindenki a sztrájktörvényre (bár nem ismerem, de úgy rémlik, van benne valamiféle kitétel az elégséges szolgáltatásról, meg gyanítom arról is, hogy mennyivel előre kötelesek a sztrájk tényét és időpontját bejelenteni) de az mind nagyon jól tudják: a sztrájkoló munkaerő védve van. ennek köszönhetően mindenkinek a hozzáállása az akkor-is-az-lesz-amit-én-akarok. mint a gyerekek, nem érdekli, mit mond a másik, befogja a fülét, közben énekel, és csak akkor hagyja abba, ha megkapja a csokit (hirtelenhahragú apától előbb kapna pofont, csak itt ugye azt nem szabad)
az meg, hogy emiatt messze nem a célzott vállalat szív legjobban, hanem az utazóközönség, nem érdekel senkit. pedig nem ártana: a VDSZSZ és a repteres sztrájkolók is maguk állnak már nem csak a munkaadójukkal, de egy egész országgal szemben.
gyanítom, nem ez volt a cél.
láttátok a Rikkancsok című filmet? ott a sztrájkoló srácoknak úgy sikerül célt érni, hogy maguk mellé állítják a népet. ez csak egy mese? vagy lehetne így is?