2009. január 18., vasárnap

a Nagy Főzőcske

mivel tanulás és egyéb hivatalos elfoglaltságok (úgymint állásinterjú) miatt a héten nem szándékszom sok időt tölteni, azt meg nem akartam, hogy koppra együk a fagyasztót jövő vasárnapig, kénytelen voltam meglátogatni a konyhát.
szeretek főzni, csak nem itt. a szoba elég messze van a konyhától ahhoz, hogy elég bosszantó legyen, ha bent felejtek valamit. ma ötször kellett visszajönnöm mindenféle apróságokért. aztán meg ugye 64-en használunk egy konyhát. hétközben van takinéni, de hétvégén nincs. vasárnapra már úszik a két tűzhely a kifröcsögött olajban, a kuka meg valami döbbenetesen büdös. nem voltam hát elragadtatva a főzés gondolatától.
meg ott volt még a mit kérdése. megörültem, mert az alapanyagok adottak voltak egy nagy adag rakottkrumplihoz. de volt még egy kevés sült csirkemell is, azzal mi legyen? történt ugyanis, hogy vettem pénteken egy egész csirkét, szétszedtem, megsütöttem, de nem lett finom. ne használjatok knorr sültcsirke fűszert, mert nem jó. bár ádám szerint nem volt az rossz, de nekem nem ízlett, tehát nem akartam harmadik nap is ebben a sült formájában megenni. túrtam még egy kicsit a polcon meg a hűtőben, mire megfogalmazódott bennem a második recept. puliszka tejfölös husis izével a tetején.
amíg a krumpli meg a tojás főtt, pont összeállt és mehetett a sütőbe a puliszka. a következőképp tötrént a dolog: csináltam ugye magát a kukoricakását negyed kiló kukoricadarából (kevesebből kellett volna...) meg fenetudja mennyi vízből (valamelyik recept 3 dl-t írt ennyihez, de ez nagyon kevés volt, úgyhogyaddig adtam még hozzá, amíg már nem ropogott a dara), ezt belekentem egy kerámia sütőtálba. aztán kevés szalonnából csináltam pörcöt, meg összetörtem a kevés juhtúrót, aprócska falatokta vágtam a husit és azt mind öddzekevertem tejföllel. só meg bors ment még bele, mindez meg a puliszkára, a tetejére meg sajt. aztán be a sütőbe, míg piros nem lesz a teteje.
finom lett, csak csúf, mert kicsinek bizonyult a tál, púpos lett rajta a tejfölös trutyi, és sülés közben kicsit lecsurgott.
a rakottktumpli ezután annyi extrát kapott csak, hogy a kisütött szalonna zsírjával kentem ki a tepsit, kíváncsi leszek, lehet-e érezni rajta valamennyire majd (az illatán kicsit...)
mindez az egész kemény 2 órámba került, sose töltöttem még tán ennyi időt magunkra főzve egyhuzamban a konyhában (az nem számít, amikor 20 emberre főztem egyszerre...)
viszont a puliszk finom lett, még ádám is azt mondta :)

Nincsenek megjegyzések: