2008. október 9., csütörtök

hit, valla's, Isten, satobbi

ZM-nel olvastam ma hitet, vallast erinto dolgokrol. ez megadta a kezdoloketet egy poszthoz, hiszen a teman gyakran es sokat gondolkozom.

kezdetben
Lajos bacsi volt regen a hittantanarom. gyerek fejjel nem nagyon szerettem, nem talaltuk a kozos hangot. erdekes modon ez pont kamaszkoromra valtozott: akkor mar orommel jartam hittanorakra, igen hangos es vehemens hitvitakat tudtunk folytatni. nem hiszem, hogy sok hitoktatoval meg lehet ezt csinalni, de o nem varta el, hogy konkretan a Heidelbergi Kate szerint gondolkodjunk barmi hitet es vallast erinto dologrol, meghagyta nekunk a szabadsagot, hogy ugy tekintsunk Istenre, ahogy nekunk tetszik.
sokszor gondolkozom azozn, hogy az en vallasossagom tulajdonkeppen nem is egyhazhoz, hanem Lajos bacsihoz kotodott: miota nincs, nem fogadom el az uj lelkeszt, keptelen vagyok vegighallgatni odafigyelve az igehirdeteset, az o szajabol nem hangzik szamomra kovetendonek szinte semmi. ugyanakkor tudom, hogy ez eloitelet, de nem tudok mit tenni ellene.

hogy vallasos vagyok-e?
nem. nem hiszem. nem tudom es nem is akarom elhinni a bibliat, nem akarom es nem is tudom beskatulyazni az elveimet es gondolataimat egy vallas keretei koze sem. ha kerdezik, akkor megis reformatus vagyok, hiszen azza kereszteltek. de hogy dontheti el barki gyerekkoromban, hogy milyen istenben es hogyan higgyek, ha felnovok?
valamilyen istenre szuksege van mindenkinek, de foleg a mai, szabadon gondolkodo vilagban nem szorithatjuk a hitet a vallasok adta keretek koze, nem ragaszkodhatunk az egyhazakhoz. egesz egyszeruen felesleges: nem lesz eredmenye.

hogy hiszek-e?
miben? Istenben, mint teremto eroben, mint mindenek felett allo valamiben? igen. ketsegtelenul. probaltam elkepzelni, hogy nem volt kezdet es veg, hogy a vilagegyetem vegtelen es orokke valo valami, hogy onmagat iranyitja, hogy nincs nagyobb ero, csak a veletlenek folyamatos sorozata. a gondolat orjito, bizonytalan es felfoghatatlan volt. Isten hihetobb es biztonsagot es jovot nyujtobb alternativa. maradtam ennel (pedig alapvetoen nagyon foldhozragadt es racionalis vagyok).
de hogy hiszek-e a bibliai istenben, aki teremt, pusztit, buntet, iranyit? nem.
nem hiszek a bibliai Jezusban sem, aki isten fia, es folaldoz mindent az emberisegert. hiszek ellenben Jezusban, aki koranak elkepesztoen kiemelkedo alakja lehetett, aki vegsokig harcolt az elveiert es embereiert, aki igenis befolyasolta tobbezer evre a tortenelem menetet, hiszek az EMBER fiaban, aki megerdemli, hogy a mai napig emlekezzunk ra es tiszteljuk.



nekem igy kerek a vilag. es orulok, hogz Lajos bacsi miatt megadatott nekem a lehetoseg, hogy ugy higgyek Istenben, ahogz nekem tetszik. van egy sanda gyanum, hogy ha kicsit is vaskalaposabb, konzervativabb es turelmetlenebb lekeszunk lett volna, ma ateista lennek.

Nincsenek megjegyzések: