2008. július 15., kedd

óhh azok a mediterrán nyáresték

fél kiló réteslisztbe tekerj a borsőrlőből pont 18 és felet. aztán szórjál bele egy evőkanál sót. meg egy evőkanál apróra vágott friss rozmaringot. meg egy csomag apróra vágott olivabogyót. jah és egy csomag szárított élesztőt is, két kiskanál cukor társaságában. ezeket 5-8 laza mozdulattal keverd össze, aztán zutty bele 3 deci langyi víz meg kis olivaolaj. dolgz-dolgz-dolgz-gyúr-gyúr-gyúr. keleszd egy órát.
most aztán megint dolgz-dolgz-dolgz-gyúr-gyúr-gyúr, aztán formázd meg, tedd tepsire. pihentesd vagy 20 percet megint, közben állítsd a sütőt 200 fokta, kendd meg a tészta tetejét tojássárgájával.
süsd 45 percig a kenyeredet, jah mert igen, az lesz belőle (ezt a formázásnál is vedd figyelembe)
tedd ki egy rácsra, és amíg hűl, szaladj el sajtért, vajért és egy üveg jó száraz vörösborért.
ha hazaérsz, ülj ki a nyári naplementébe, és a friss, langyos, ropogós héjú cipódat falatozd be a bolti szerzeményekkel, még frissibe. az első pohár bort pedig ürítsd stahljucó tiszteletére, hisz ő adta nekünk e csodás receptet.

(még a finnyás 8 éves unokatesóm is imádja, pedig ő aztán tud finnyázni. mondjuk bort nem kap hozzá.)

Nincsenek megjegyzések: