tegnap volt schönherzben iván nap. jó volt, nem sok elrontani való van egy ilyenen (ez egy kb 150 fős kertiparti sok sörrel, grillel, dékánjelöltekkel, és a koli falára kivetített EB elődöntővel. ez utóbbi opcionális.)
itt volt szerencsém találkozni K.E.-vel, aki a világ legnyugisabb, leghelyesebb két hónapos hölgyeménye. ábszolút nem zavarta, hogy életében most lát először és máris vagy 20 percre a karjaimban landol, míg szülők élvezik a partit, se az, hogy negyedóránként más rázza a babakocsiját, hogy mindenki látványosan, hangosan babusgatja, csodálja. mindezt tűri, nyugodtan, nyelvkinyújtva, szonte mosolyogva. csak időnként vágja magát boxpozícióba, ebből pedig mi rögtön megértjünk, hogy mégis csak ő az úr itt a házban, és rohanunk, ha a cumi kiesik a szájából, tesszük, amit tennünk kell. el vagyunk bűvölve mindahányan. aztán amikor E. ránk un, olyan 10 óra tájt este, akkor hasra fordíttatja magát, és alig pár perc, már alszik is. mit zavarja őt a focimeccs, a 2-3 méterre mellette kissé illuminált fiúk danolászása. ő fáradt, ő most aludni fog. majd szól, ha legközelebb fogadóórát tart. mi pedig várjuk :)