kivételesen kiegyensúlyozottnak érzem magam. lementek a nagyon hajtós dolgok, lemen a tábor, a vizsgaidőszakon kívül semmi különösen stresszes dolgot nem látok magam előtt.
végre voltam kb-ülésen is, okos voltam, néha kiabáltam, néha tanítgattam. azt hiszem végre sikerült megalapoznom a tekintélyemet, meglátnom elmúlt 5 éves munkám értelmét és gyümölcsét :) lehet hogy csúszok az egyetemmel, de az az egy év közel sem votl hiába.
mintha a helyi ellentéteink is kezdődnek rendeződni: már talán nem fúj ránk annyira az ehk, már talán elfogadja a véleményünket, esetleg hallgat is ránk néha. csak legyünk mi is ügyesek, és el ne dobjuk magunktól ezt a nehezen elért eredményt. ha arra gondolok, hogy nagyon hasonlóról indultunk, mint az otthoni egom:istván dolog, akkor azt mondhatom, hogy egyrészt nagyon-nagyon ügyesek voltunk (félreértés ne essék, nem akarok semmi olyat mondani, hogy az otthoniak nem ügyesek) valamint hogy az ehk-ban ülő 16 műegyetemista milliószor inteligensebb (még ha homlokegyenest különböző elveket vallunk is) mint esztergom politikuokból álló vezetősége.