azért az tegnap nagyon vicces volt edzésen, amikor beállítottak a falba, asszisztálni, hogy legyen ott valaki. és hát nem vagyok falember, nem tanultam, nem gyakoroltam, nem tudtam, aminek az lett a vége, hogy vagy vigjátékba illően emelt ki a helyemről dóri, a lábujjam épp hogy csak súrolta a műfüvet én meg csak azt tudtam nyöszörögni röhörészve, hogy tegyélle tegyélle, vagy pedig fruzsin akadtam fenn, és mint a rajzfimekben, a lábam bár járt - kapálta a pályát - de hiába, fruzsi egy laza kézmozdulata elég volt ahhoz, hogy egy centit se jussak előre, sőt, inkább csak hátra, hátra.